Egyike annak az öt énekesnek, akiknek a dala már 18 éves koruk előtt listavezető lett. 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is szerepelt a Time magazin "25 legbefolyásosabb tinédzser" listájában. Itt volt az ideje, hogy egyik dala erre a blogra is felkerüljön.
Shawn Mendes egyik kevésbé ismert dalát választottam, ami az első nagylemezének egy későbbi kiadásán szerepelt csak (Handwritten Revisited). Van olyan, akit nem érint meg ez az ének illetve a kíséret (különösen a refrénnél, amikor a vonósok is bekapcsolódnak)?
A videó alatti kommentáradatból az látszik, hogy sokakat megríkatott a dal, különböző elhunyt szeretteik emlékét idézte fel bennük. Nem derül ki ugyanakkor a dalból, hogy az énekes kihez énekel (elképzelhető, hogy egy szakítás utáni állapotról szól a dal, nekem mégis az volt az érzésem, mintha egy elvesztett nagyszülőről vagy hasonló kapcsolatról szólna).
Nagyon sokat gondolkodtam a szövegen (ami egyébként nem bonyolult, viszont nehéz magyarul megfogalmazni - legalábbis az ilyen csekélyebb értelműeknek). Ciki vagy nem ciki, nekem a "show me forever" rész okozta a legtöbb fejtörést. Persze azon is sokat töprengtem, hogy miként írjam - magyarul - azt hogy egy dal táncol a fejemben, mivel tudom, hogy ezt mi így nem mondjuk. Zakatol a fejemben, rezonál a lelkemben - nem tudom. Így maradtam az eredeti képnél, amit egyébként angolul elég kifejezőnek tartok. A dal most úgy gondolom erről szól:
When I wake up to your footsteps As you get up out of bed They make a song that sounds so simple But it dances in my head A melody so perfect That it gets me through the day And the thought of us forever Is one that won't ever go away All I need to know is Where to start Take my hand and show me . forever so never will I ever let you go So let's hold on together To this paper and this pen And write down every letter To every word we've ever said All I need to know is Where to start. Take my hand and show me . forever so never will I ever let you go Let's write our story And let's sing our song Let's hang our pictures on the wall All these precious moments That we carved in stone Are only memories after all Memories after all Memories after all You know, you gave me hope But I've got to let go I've got to let go It's taking its toll Deep in my soul Now I've got to let go We wrote our story And we sang our songs We hung our pictures on the wall Now those precious moments That we carved in stone Are only memories after all |
Amikor felébredek a lépteid hangjára ahogy kiszállsz az ágyból, a hangok egy dallá állnak össze. Ez a dal olyan egyszerű, tiszta mégis táncra kel a fejemben. Egy tökéletes dallam ami átsegít az egész napon és a gondolat hogy velem maradsz örökre sem fog soha teljesen eltűnni (a fejemből). Csak azt kellene tudnom hogy hogy kezdjek neki. Vezesd a kezem és mutasd meg (hogy hogy tartsalak meg) örökre, így én semmiképpen nem engedlek el. Hát fogjuk együtt ezt a papírt és ezt a tollat és írjuk le minden betűjét minden egyes szónak amit valaha mondtunk. Csak azt kellene tudnom hogy hogy kezdjek neki. Vezesd a kezem és mutasd meg (hogy hogy tartsalak meg) örökre, így én semmiképpen nem engedlek el. Írjuk meg a történetünket és énekeljük el a dalunkat! Akasszuk a képeinket a falra! Ezek a becses pillanatok, amelyeket így megörökítettünk, lesznek egyetlen emlékeink végül, a megmaradó emlékeink a megmaradó emlékeink. Tudod, reményt adtál nekem de már el kell engedjem el kell engedjem, csak fájdalmat okoz a lelkem mélyén. Most el kell engedjem. Megírtuk a történetünket, elénekeltük a dalainkat, felakasztottuk a képeinket a falra, és most azok a becses pillanatok, amelyeket így megörökítettünk, lesznek egyetlen emlékeink végül. |
Written by Shawn Mendes, Geoffrey Warburton,Max River, Fordította Kekecblogger
Az előszóban írtak nem véletlenek. A nemsokára 19 éves Shawn Mendest általában is érdemes meghallgatni, ez a dala pedig különösen szép.